Névrajzi és Vízrajzi adatbázis – új adatkörök a Lechner palettáján

A folyamatosan bővülő Névrajzi adatbázisban nem csak hazánk településeinek, településrészeinek, hegyeinek, dűlőinek a neve található meg, hanem a hozzájuk tartozó geometriai adatok is. A Vízrajzi adatbázis a hazai vízfolyások és állóvizek téradatait tartalmazza részletes bontásban, a vízrajzi nevekkel együtt. A Lechner Tudásközponton keresztül hozzáférhető téradatok köre nemrégiben bővült. Az újonnan igényelhető adatkörök között ott van a Névrajzi és a Vízrajzi adatbázis is.

A téradat-nyilvántartások kezelésével, elemzésével és szolgáltatásával országos szinten a Lechner Tudásközpont foglalkozik, a Miniszterelnökség szakmai háttérintézményeként. A Lechner által szolgáltatott téradatok köre 2023 nyarán újabb adattípusokkal bővült. Az újonnan igényelhető adatkörök között ott van a Névrajzi és a Vízrajzi adatbázis is.

Tömörkény István Adóügy című novellája így indul: „Azt nemigen lehet tudni, hogy a pusztaföldeknek miért van olyan különféle nevük. Az egyiknek emilyen, a másiknak amolyan. Ha két pusztának egymás mellett kétféle neve van, mikor állapították meg köztük a határt, ahol az egyik név végződik, a másik meg kezdődik? Némelyik név a török világból származik, mint a Sziu pasa halma meg a Kara homokja. Más nevek alighanem még a honfoglalás korából valók. Béla király urunk jegyzője is említi, mint a Körtvélyes meg a Gyümölcsény. Ami pusztát, pedig sok van ilyen, Fehértónak neveztetnek, ott vagy most is van, vagy valaha volt olyan tó, amelynek a vizét szikes föld fehérre festette. De már teszem azt: Síróhegy? A hegy nem szokott sírni, de meg nincs is hegy ezen a tájon egy falatnyi sem. Ugyan a hegy szó nem mindig jelenthetett sziklákat és köveket. Mifelénk lapos a mező, mint az asztal, mégis, amely részén régi szőlők vannak, azt hegynek nevezik. Például a mi szőlőnk is, ahol van, ott szőlő van jobbról-balról, elöl-hátul. Valaha mind a Sebők-nemzetségé volt, innen a neve most is Sebők-hegy, mikor itt hegy sohasem volt. (…) Hát ki tudná ezeket? Hogy mi fűződik a névhez s honnan?” Ez az idézet is jól illusztrálja, hogy a földrajzi nevek megismerése, nyilvántartása nemes feladat, hiszen nemzeti, kulturális örökségünk fontos részét képezik.

A Névrajzi adatbázis alapvetően a Nemzeti Térinformatikai Alaptérképen (NTA) megjelenő földrajzi nevekre épül, ezeket teszi elérhetővé. Az NTA készítése során több adatforrás került felhasználásra a nevek megírásához. A kiinduló adatforrás Magyarország földrajzinév-tárának közepes méretarányú, országos fedésű adatbázisa volt. A településrész-nevek jelentősen kiegészültek a Központi Statisztikai Hivatal helységnévtári adatai, önkormányzati adatok és saját adatgyűjtés alapján. A területneveknek és a domborzati elnevezéseknek az NTA-n használt forgatási szöge is az adatbázis része. A Névrajzi adatbázis elemeit a Lechner Tudásközpont folyamatosan pontosítja és bővíti. Jelenleg az adatbázis tartalmazza a közigazgatási egységek neveit, belterületi és külterületi településrész-neveket, területneveket, domborzati neveket (hegy, domb, völgy, sziget), erdőneveket, barlangneveket, forrásneveket, nevezetességneveket, a fontosabb templomneveket, repülőtérneveket, valamint a hídneveket és a vízügyi létesítmények neveit, illetve a helységnévtáblán kiírt nemzetiségi nyelvű helységneveket. Az alábbi táblázat részletesen mutatja a megnevezett objektumok típusait:

A Vízrajzi adatbázis kialakításának induló alapját a Vízkeret irányelv adatok alkották, amelyek pontosítása ortofotóról történt digitalizálással és a DITAB 10 v.1 topográfiai adatbázis felhasználásával. Az adatbázis létrehozása során külön figyelmet kapott a partvonalak pontos lehatárolása. Az ortofotón nem látható – például erdőben folyó – vízfolyások azonosítását a topográfiai térkép segítette. Az 5 méternél keskenyebb vízfolyások vonalas objektumként, az 5 méternél szélesebbek felületobjektumként találhatóak meg benne. Részletes bontásban tartalmazza a vízrajzi adatokat, minden vízfolyást, folyót, tavat, víztározót, csatornát és a különböző vízügyi műtárgyakat, mint amilyen például az áteresz, átfolyó, árvízi szükségmeder, híd vagy duzzasztó. Megtalálhatók benne a földalatti vízfolyások, vizes élőhelyek, holtágak, nádasok vagy a mocsarak adatai is. A kategóriák tételes listája a Vízrajzi adatbázis leírásában megtalálható. Az adatok része a vízrajzi objektumok elnevezése is, ami szintén a Vízkeret irányelv adataira épül. A Vízrajzi adatbázis tartalma került a Nemzeti Térinformatikai Alaptérképbe is.

A névrajzi és vízrajzi adatok ESRI shape, ESRI geoadatbázis, dxf, Excel vagy csv formátumban állnak az igénylők rendelkezésére. A névrajzi kategóriák azonosítói pedig letölthetők a Névrajzi adatbázis leírásából.